unesco címkéhez tartozó bejegyzések

I. helyezett

Egyszer volt egy április 30…

A Magyarországon az április 30-i eseménysorozat hivatalos megnyitója a Budapest Jazz Clubban indult, amikor Géher Mariann, az UNESCO Magyarországi Nemzeti Bizottságának főtitkára megnyitotta a Nemzetközi Jazz Napot. Az érdeklődők már az első koncert elejére teljesen feltöltötték a termet. Az est további részében a Silence Fiction és a Szőke Nikolett “B“  Verzió project biztosította a hangulatot.

Az Ars Omnis Kulturális Egyesület idén a Nézőpont címet viselő fotópályázat, illetve az I’m beginning to see the light című esszéíró pályázat megszervezésével járult hozzá az eseményekhez.

Ezúton szeretnénk gratulálni a pályázatok nyerteseinek, és köszönjük mindenkinek a beadott színvonalas pályaműveket.

A díjazottak névsora pedig a következő:

 

Antal Alice az esszéíró pályázat első helyezettje

Várfalvy Emőkének az esszéíró pályázat második helyezettje

Turi Gábor az esszéíró pályázat különdíjasa

 

Sánta István Csaba a fotópályázat első helyezettje

Kozma Mihály, fotópályázat második helyezettje

Fodor Katalin a fotópályázat különdíjasa

Somogyvári Péter a fotópályázat PROGAST különdíjasa

Találkozunk jövőre is!

jazz

I’M BEGINNING TO SEE THE LIGHT – Esszéíró pályázat a Nemzetközi Jazz Nap alkalmából

Cím: I’m beginning to see the light

Leírás:

Tekintve azt, hogy nem egy zenészekkel, kultúraszervezőkkel folytatott beszélgetés, és interjú tanúskodik arról, hogy a jazz nem tartozik napjaink legpopulárisabb műfajai közé, a szakma szereplői sokszor kilátástalannak látják helyzetüket, nem érzik azt, hogy lennének lehetőségeik. Szeretnénk, ha napvilágra kerülnének olyan előremutató gondolatok, amelyek ezen a hangulaton változtatni akarnak és tudnak. E gondolat mentén az esszépályázat idei címét egy jazz-sztenderdből kölcsönöztük, melyet olyan világsztárok vittek sikerre, mint Ella Fitzgerald, Duke Ellington, Louis Armstrong, Peggy Lee, etc.

Díjak:
I. helyezett: Belépő 2 fő részére a VeszprémFest egyik jazz koncertjére
Különdíj: IPM magazin előfizetés csomag

és további meglepetés nyeremények.

Jelentkezés: jelentkezes@arsomnis.org

A témával kapcsolatos esszéket csatolmányban mellékletként várjuk egy kísérőlevéllel, ami tartalmazza a jelentkező teljes nevét, e-mail címét és telefonos elérhetőségét.

A nevezéssel a pályázó elismeri hogy rendelkezik az esszé szerzői jogaival. A pályázatra való nevezéssel a résztvevő beleegyezik, hogy a beadott szellemi termékét az Ars Omnis Kulturális Egyesület non-profit célokra felhasználhatja.

Határidő: 2015. 04.15

Nevezés: Ingyenes

    támogatókarsomnis

stamps

NÉZŐPONT Fotópályázat a Nemzetközi Jazz Nap alkalmából

Cím: NÉZŐPONT

Leírás:

Olyan képeket várunk a jelentkezőktől, amelyek a zene, a jazz közönségre gyakorolt hatását eleveníti meg. Kivételesen nem az alkotókat, előadóművészeket szeretnénk a lencsék elé állítani, hanem annak az érzésnek a megörökítése lenne a cél, amelyet a művészetük vált ki a hallgatóságból.

Díjak:
I. helyezett: Belépő 2 fő részére a Művészetek Völgye felajánlásából
II. helyezett:Vacsora 2 fő részére az IF kávézó felajánlásából
III. helyezett:Belépő 2 fő részére az Anat Cohen Quartet koncertjére Zeneakadémia felajánlásából
Közönségdíj: IPM magazin előfizetés csomag

és további meglepetés nyeremények.

Jelentkezés: jelentkezes@arsomnis.org

A témával kapcsolatos digitális felvételeket csatolmányban mellékletként vagy óriásfájlként várjuk egy kísérőlevéllel, ami tartalmazza a jelentkező teljes nevét, e-mail címét és telefonos elérhetőségét.

A nevezéssel a pályázó elismeri hogy rendelkezik a képek szerzői jogaival. A pályázatra való nevezéssel a résztvevő beleegyezik, hogy a beadott digitális felvételeket az Ars Omnis Kulturális Egyesület non-profit célokra felhasználhatja.

Határidő: 2015. 04.15

Nevezés: Ingyenes

támogatókarsomnis

Zenei erintes

A fotópályázat legjobbja Németh Zsolt: Zenei érintés! UNESCO-MNB különdíjas Spitzer Fruzsina: Színpadon című sorozata!

A 2014-es Nemzetközi Jazz Nap alkalmából kiírt fotópályázat zsűri által legjobbnak ítélt műve:

Németh Zsolt: Zenei érintés

Zenei erintes

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság különdíjasa:

Spitzer Fruzsina: Színpadon című sorozata

1 2 3

A zsűri tagjai:

Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke

Vadlövő Judit, a bécsi ENSZ Információs Szolgálat Magyarországért felelős munkatársa

Neményi Márton, a Hír24 fotóriportere

Nagy Réka, az Ars Omnis Kulturális Egyesület elnöke

Gratulálunk a győztesnek és a többi pályázónak, és mindenkinek jó nézelődést kívánunk a beérkezett munkákhoz!

 

NJN

Az esszépályázat legjobbja Iván Csaba: Kezdetben volt a jazz!

A 2014-es Nemzetközi Jazz Nap alkalmából kiírt Esszépályázat zsűri által legjobbnak ítélt írása:

Iván Csaba: Kezdetben volt a jazz

A zsűri tagjai:

Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke

Vadlövő Judit, a bécsi ENSZ Információs Szolgálat Magyarországért felelős munkatársa

Jakab Natália, a Művészetek Völgye program és marketing igazgatója

Nagy Réka, az Ars Omnis Kulturális Egyesület elnöke

Gratulálunk a győztesnek és a többi pályázónak, és mindenkinek jó olvasást kívánunk!

Legyen nekünk jazz!

„Az jazz improvizáció olyan, mint mikor jól megtanultál egy nyelvet, aztán összetalálkozol valakivel, aki szintén kiválóan érti és használja, és elbeszélgettek. Fantasztikus kommunikáció alakul ki, mert örültök egymás ötleteinek, váratlan kifejezéseinek.”  Lakatos Antal

Kezdetben volt a jazz. Aztán az Úr megteremtette a világot. Hajdani rádiós jazzmagazinom mottója sajnos túléltre még a vidéki stúdiót is, ahol hetente elhangzott az adás elején. Talán azért szerették a hallgatók, mert tükröz valamit a jazz és az élet közös paradoxonából. A legemlékezetesebb pillanatok mindig azok, amikor el merjük engedni a racionális korlátokat, a szabályokat, melyeket oly nagy előszeretettel vésnek kőbe nekünk. De Szent-Györgyi Albert óta tudjuk, hogy a felfedezés valójában azt jelenti, hogy miközben szemlélünk valamit – amit mindenki lát – olyasmi jut eszünkbe róla, amit eddig senki nem vetett fel. Mert kétségbe merjük vonni az addig evidensnek elfogadott állításokat.

Ezekben a kegyelmi pillanatokban rögtönözni kezdünk, kísérletezünk, és a döntés hirtelen lezser könnyedségűvé válik. Ráadásul még boldog eufóriát is érzünk. S ezt a mámort szeretnénk mindenkivel megosztani. Ez inspirálja a művészt, mikor írni kezd, mikor táncot álmodik a színpadra, mikor épületet tervez, ahol boldogabbak lehetünk. Nyilván ezért nem használt fekete színt Renoir az alkotásaiban, mert ehhez az érzéshez arra nem volt szüksége, és ezért kínálja fel a kadenciát Mozart művei előadójának: tessék, mutasd meg ki vagy te és mit tudsz!

A közös felfedezés és teremtés élményét kínálja fel a jazz a legihletettebb pillanatában. Nincs művészeti ág, ahol a közönségnek ennyire aktív szerepe lenne, s ennyire részesévé válhatna az előadásnak. A koncert sajátos ceremónia, Szelevényi Ákos szerint egyenesen szakrális szertartás, ahol megidézik a kreatív teremtés és a boldog létezés isteneit. Nem új keletű mindez, a művészek mindig imádtak improvizálni. Pleszkán Frigyes szerint a komolyzene legjobb komponistái is jazz-zenészek. Illusztrációként pedig eljátszott néhány Beethoven variációt. Pege Aladár is mindig azt mondta: „Nagybőgőművész vagyok, aki jazzt is játszik”.

A jazznek akkor és ott kellett megszületnie, mikor az emberek szabadon, méltósággal és felelősséggel akartak élni. Hozzá tette ehhez a magáét az európai klasszikus zenész, miután levetkőzte előítéleteit, sőt a harsány fúvószenekarok muzsikusa is, mikor felfedezte, hogy hangszere sokkal többre képes, mint addig gondolta. És persze kellett hozzá az afrikai zene különös hangzása és ritmikája, ami képes volt érzelmi orgazmusokat előidézni az ösztönökre hatva. Megjárta ez a zene a tereket és kocsmákat, orfeumokat és kápolnákat, bordélyokat és szalonokat. Sőt a börtönt is. Hallgatták kimért úri hölgyek és örömlányok, egyetemisták és munkanélküliek, kereskedők és gengszterek, és mindenhol mindenkinek azt hirdette: milyen jó élni!

Aztán az pénz urai megteremtettek egy új világot. Aminek egyetlen célja, hogy mindenből sok legyen, és ezekből minél többet el lehessen adni. Az emberekkel pedig el kellett hitetni, hogy az élet legnagyobb öröme a vásárlás. És lőn. Megszületett a like-generáció. Akik még aznap elsütendő vicceiket is a neten gyűjtik össze. Célba vette ez a fogyasztás Mammon a jazzt is. Láttunk kiváló zenészeket, akik a koncertjeik után árulták lemezeiket, bár a kufárkodáshoz nem nagyon értettek. A producer, a szerző és előadó – a modern szentháromság – tette, amire teremtették: gyártotta a zenét. Nem zseniálisat, nem kivételes pillanatokkal megajándékozót – csak jót. Jól eladhatót. Amiben nem volt szerepe a kísérletezésnek, a rögtönző tehetségnek, mert az kockázatos.

De a jazz ezt is túlélte. Mert aki egyszer belekóstolt ebbe a szabadságba, az nem akart másként élni. S ha az országában tiltották a jazzt, akkor még jobban szerette. Ehhez az élethez persze bátorság kell. A szuverenitás méltósága. Elmentünk hát hallgatni a jazzt. Mert volt mondandója számunkra, mikor a pécsi tér teraszán bombázók szálltak a fejünk felett dél felé, mikor a csernobili tragédiát nem közölte a rádió, mikor a véglegesnek hitt határokon végre szabadon átsétálhattunk. Mikor szerettünk valakit, aki mellett a régi dalok is másként szóltak. Mert a gyerekeinket is kezdte érdekelni, aminek nagyon örültünk. Megérti lassan az ember, hogy van néhány dolog, amit nem lehet pénzért megvenni: az élettapasztalatot, az emberismeretet és a tiszteletet.

Ezért mentünk el egy Varsóba Namyslowski kedvéért, a cserfő szőlősorok közt megbújó színpadhoz Drescht hallgatni, ezért az isztambuli bárba Abdullah Ibrahimért, Bécs belvárosába, a Porgy and Bess-be Lovano miatt, ezért hallgattuk meg Szelevényi Ákost egy párizsi hajón, vagy Joshua Redmant egy londoni klubban.

Akkor már azt is tudtuk, hogy a jazz-zenészek nem gyökértelenek, nem filodendronok. Grencsó István kifejezését kölcsönözve lemerülnek az „ezüstpénzekért a tó mélyére”, hogy felhozzák és megmutassák nekünk. Másként látja a világot egy norvég és egy arab, egy török és egy japán, zenéjükben megjelenik annak a kultúrának a lenyomata, amiben felnőttek. Örülni pedig mindenki szeret.

Egy nyárvégi napon Dresch Mihály fogalmazta meg ezt legplasztikusabban egy présház hűvösében: „Szerintem a zene olyan, mintha imádkozna az ember. Végül is a zenélés a legtisztább imádkozás. A legjobb alaklom arra, hogy az ember megnyíljon Isten felé. Megmutathassa magát: Itt vagyok uram! Engedj szabadnak lennem, szeretettel eltelnem!”

Erről szól minden koncert.

Lehet, a világnak vége lesz egyszer. Ha az urak elrontanak valamit. De ha lesz túlélő, akkor a jazz is újra megszólal majd. Mert valaki majd el szeretné játszani, hogy miért érdemes élni. Ebben biztosak lehetünk.

Iván Csaba

Hamarosan következnek a fotópályázat díjazottjai!
IMG_62373

Bemutatjuk a Nemzetközi Jazz Nap fotópályázatának közönségdíjasát

A 2014 évi Nemzetközi Jazz Nap alkalmából kiírt fotópályázat közönségszavazásának győztese:

Boros Réka Drummer című képe

IMG_62373

 

Sok szeretettel gratulálunk Rékának és a zsűri által legjobbnak ítélt pályázatok eredményhirdetését követően küldjük a nyereményét!

stamps

Fotópályázat: Keressük a közönségdíjast, lájkkal lehet szavazni!

Nagy örömmel fogadtuk a Nemzetköz Jazz Nap fotópályázatára beérkezett anyagokat, melyre amatőr és profi fotósok jelentkezését vártuk olyan munkáikkal, amelyek megjelenítik a kultúrák közötti párbeszédet, a sokszínűségben rejlő harmóniát a zene egyetemesen közvetített üzenetén keresztül. A fényképek műfaja nem meghatározott, lehettek akár koncertképek, zenei témájú szociofotók, emberábrázolás, utcai fotó, stb. Összesen 26 fényképész jelentkezett a felhívásra képeivel.

Az összes pályázó fénykép felkerült a Nemzetközi Jazz Nap facebook oldalára, ahol bárki lájkkal szavazhat a kedvencére. A legtöbb szavazatot összegyűjtő kép készítője közönségdíjban részesül, mely egy, az ENSZ Postahivatala (UNPA) által a 2014. április 30-i Nemzetközi Jazz Nap tiszteletére kiadott limitált számú új postai bélyegeket és üdvözlőlapokat tartalmazó csomag. A háromféle bélyegívet Sergio Baradat tervezte (ENSZ). A szavazás június 10. 12:00 órán zárul le. A szakmai zsűri értékelése is tart, hamarosan az összes nyertes nevére fény derül.

kepeslap

Meghosszabbítottuk a határidőt, és nyilvánosságra hozzuk a zsűritagokat pályázatainknál

Még mindig jazz.

Május 12-én 12 órig meghosszabbítottuk fotós és esszéíró pályázatunk beadási határidejét, amelyet a harmadik Nemzetközi Jazz Nap alakalmából írtunk ki.

A fotópályázatra amatőr és profi fotósok jelentkezését várjuk olyan munkáikkal, amelyek megjelenítik a kultúrák közötti párbeszédet, a sokszínűségben rejlő harmóniát a zene egyetemesen közvetített üzenetén keresztül. A fényképek műfaja nem meghatározott, lehetnek koncertképek, zenei témájú szociofotók, emberábrázolás, utcai fotó, stb.

Az esszéíró pályázat célja, hogy a pályázó egy 2-3 oldalas esszében jellemezze, miként alkalmazható a zene, a művészet a kulturális diplomácia eszközeként jelen társadalmi problémáink megoldásában.

Témajavaslatok az esszéíró pályázathoz:

• A zene, mint társadalmi üzenet

• A jazz, mint a szabadság egyetemes nyelve

• Nemzetek közötti együttműködés a művészeteken keresztül

• A művészet, mint a kulturális diplomácia eszköze

Herbie Hancock világhírű zongorista, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) jószolgálati nagykövete szerint a „zene mindig is a kultúrák közötti hídként szolgált, és nem létezik olyan zenei művészeti ág, amely hatékonyabb diplomáciai eszköz lenne a jazznél.”

A témával kapcsolatos digitális felvételeket illetve esszéket elektronikus formában (csatolt mellékletben vagy óriásfájlként) várjuk az Ars Omnis Kulturális Egyesület központi elérhetőségére, az info@arsomnis.org e-mail címre.

A fotópályázatra egy pályázó maximum hat képet nyújthat be. A maximum öt felvételből álló fotósorozatok egy képnek számítanak.

A versenyre való nevezés ingyenes.

A pályaművek mellé kísérőlevelet kell csatolni, amely tartalmazza a pályázó teljes nevét, e-mail címét, a telefonos elérhetőségét, valamint a képek/esszé címét. A nevezéssel a pályázó elismeri, hogy rendelkezik a kép/esszé szerzői jogaival.

A pályaműveket zsűri értékeli, illetve minden beküldött kép közönségszavazáson vesz részt a Nemzetközi Jazz Nap hivatalos magyarországi Facebook oldalán: www.facebook.com/jazznap

A fotópályázat zsűritagjai:

Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke

Vadlövő Judit, a bécsi ENSZ Információs Szolgálat Magyarországért felelős munkatársa

Neményi Márton, a Hír24 fotóriportere

Nagy Réka, az Ars Omnis Kulturális Egyesület elnöke

Az esszépályázat zsűritagjai:

Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke

Vadlövő Judit, a bécsi ENSZ Információs Szolgálat Magyarországért felelős munkatársa

Jakab Natália, a Művészetek Völgye program és marketing igazgatója

Nagy Réka, az Ars Omnis Kulturális Egyesület elnöke

A díjazottak az ENSZ Postahivatala (UNPA) által a 2014. április 30-i Nemzetközi Jazz Nap tiszteletére kiadott limitált számú új postai bélyegeket és üdvözlőlapokat kapnak. A háromféle bélyegívet Sergio Baradat tervezte (ENSZ).

kepeslap

Nemzetközi Jazz Nap 2014

Teltházas koncertekkel zajlott az első székesfehérvári Nemzetközi Jazz Nap

Az április 30-án este a Szabadművelődés Házában megrendezett Nemzetközi Jazz
Napon koncertet adott Vörös Janka e-Series zenekara és az Oláh Krisztián Trio. A
koncerteken a közönség nem csupán elfoglalta a százfős termet, de volt, aki már
csak állva, az ajtóból tudta hallgatni a zenekarokat.

Az este folyamán a Vörös Janka e-Series-től modern, elektronikus alapokon nyugvó popos
jazzt hallhattunk. A főként saját, angol nyelvű szerzemények mellett néhány
áthangszerelt amerikai dal is elhangzott, amelyek többségében az ‘introduction’
című, nemrég megjelent első albumukon is megtalálhatóak. Az életteli számok úgy megmozgatták a közönséget, hogy még a széken ülők sem tudtak egy helyben maradni. „Mindig nagy öröm zeneileg nyitott embereknek játszani, pláne, ha sokan vannak” – mondta Vörös Janka a koncert után.

Vörös Janka

Ezután következett az Oláh Krisztián Trio. Ők főként saját szerzeményeiket adták
elő, és improvizatív jazz számokkal szórakoztatták a közönséget, akik a koncert
végén kétszer tapsolták vissza őket. Oláh Krisztián elégedetten nyilatkozott az
estéről: „A Nemzetközi Jazz Nap Magyarországon való ünneplése mérföldkő a
magyar jazz életben. Ez az egy nap rengeteg klubot és zenészt mozgat meg,
nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is. Külön örülök annak, hogy olyan
színpadokra is eljut ez a zene, ahol általában ez nem jellemző. Nagy élmény volt
a fehérvári Szabadművelődés Házában játszani, jó közönség előtt, és nagyon
örülök, hogy immár második éve a részese lehetek a Nemzetközi Jazz Napnak.”

/Kovács Nikolett/

Oláh Krisztián Trio

fbuj

Ma van a Nemzetközi Jazz Nap!

“A jazz több mint zene, a jazz egy életstílus, a társadalmi változás és párbeszéd eszköze. A jazz egy erő, amely különbözőségeinkkel együtt közelebb hoz minket egymáshoz, egy erő a befogadáshoz és kölcsönös tisztelethez.” – mondta köszöntőjében Irina Bokova, az UNESCO főtitkára